Termál Hévíz
Hévíz városáról, programokról, tófürdőről.
Moziműsor június hónap
Máj.28- június 3.
14:30 Szörnyek az Űrlények ellen
mb. am. animációs film
16:00 Made in Hungária
zenés magyar filmvígjáték
18:00 Gettómilliomos
angol - indiai film
20:00 Halálos iram
am. akciófilm
4.-10.
16:00 Szíven szúrt ország
magyar fikciós dok.film
18:00 Spancserek
mb. am. filmvigjáték
20:00 Gettómilliomos
angol - indiai film
11.-17.
16:00 El Greco
görög-sp.-magyar rörténelmi film
18:00 X- men: Kezdetek
mb. am. akciófilm
20:00 Intim fejlövés
magyar film
18.-24.
16:00 Alom.net
magyar filmvígjáték
18:00 Angyalok és démonok
mb.am. film
20:30 A nő másik arca
angol- am. film
25.-1.
16:00 Valami amerika 2.
magyar filmvígjáték
18:00 Kétely
am. filmdráma
20:00 Angyalok és démonok
mb.am. film
Programok 16. - 22.
16. 17:00 1956-os Mártírok Napja
17. 18:00 Kegye János pánsípművész hangversenye
Evangélikus - református templom
20:00 Operett - Musical Varázs az Interoperett sztárjaival
Lovay Mulató
18. 17:00 Történelmi séta
Indulás: Muzeális gyüjtemény
19. 19:00 Dallamok Varázsa - Müller Ilona zongoraművész estje
Hévíz Galéria Átriuma
20. 19:00 Zongoraest: Körmendi Klára Liszt - díjas zongoraművész
közreműködésével
Hévízgyógyfürdő Kht Kultúrterme
22. 20:00 Operettest
Városháza Díszterme
Programok június 6.-15.ig
Programajánló Június
6. 17:00 Történelmi séta
indulás: Muzális gyüjtemény
19:00 Kamarazene - Haydn évforduló alkalmából
Hévízgyógyfürdő Kht Kultúrterme
7. 9:00 Nordic Walking Nap
Hotel Aquamarin
8. 20:00 Operettest
Városháza Díszterme
9. 17:00 Kovács Tibor festőművész és Kovács Lili építészhallgató
családi kiállítása
Hotel Aquamarin
10. 18:00 Kegye János pánsípművész hangversenye
Evangélikus - református templom
20:00 Operett - Musical Varázs az Interoperett sztárjaival
Lovay Mulató
12. 18:00 Genfi zsoltárok - régi magyar énekek, Dinnyés József
Evangélikus - református templom
19:00 Dallamok Varázsa - Müller Ilona zongoraművész estje
Hévíz Galéria Átriuma
13. 19:00 I. Hévízi Jazz Festivál
Deák Tér
14. 18:00 A hévízi Kiserdei Szabadidő Központ Egyesület
sporterobik tanévzáró bemutatója
Deák Tér
15. 18:00 Karászi Judit és Beregszászi Tamás közös kiállítása
Tündérrózsa Galéria
20:00 Operettest
Városháza Díszterme
Látnivalók, programok
Története
Hévíz, mint fürdőhely története a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a Római Birodalom-rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált Hévízi római kori oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést „locus vulgarites Hewyz dictus”-ként említik.
A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba .A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb.A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat.Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít.A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét.Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a víz és a levegő közötti hőmérsékletkülönbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti. Először 1908-ban folytak búvárok segítségével vizsgálatok, hogy megállapíthassák a tó pontos mélységét. Ez először 1953-ban sikerült. Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal aljában van. A Hévízi-tó forrásbarlangjának szélessége 2-3 méter, magassága 60-80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át.A szűk nyílás azonban egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem kapuja. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek.A vízben található radioaktív szénizotópok mennyiségéből megállapították, hogy a forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a Bakonyból, a Keszthelyi-hegységből és a Zalai-dombságról gyűlnek össze. Ennek egy része csupán kis mélységbe hatol – ez a karsztvíz zóna – és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó „keverőbarlangjába”. A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a triász]] kori dolomit rétegekbe, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe.A tó vízhozama az 1970-es évektől a Bakonyban folyó bauxit kitermeléssel együtt járó karsztvízkiemelés következtében rohamosan csökkent. A 1980-as évek végén az eredeti vízhozam felét sem érte el. A tó megmentése érdekében 1989. április 20-án elrendelte a Minisztertanács a bánya bezárását. A döntés hatására növekedni kezdett a vízhozam és jelenleg ez 400 liter/másodperc.A tó vízháztartásának pontos figyelemmel kísérése érdekében 1990]-ben létrehoztak egy megfigyelőrendszert (monitoring-rendszer), amely a nap 24 órájában gyűjti össze az adatokat a vízhozamról, hőfokról és a térség karsztvízszintjéről. Folyamatosan folynak vízkémiai és biológiai ellenőrzővizsgálatok is.
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): 11_86